Krónikus álmatlanságban szenved Hollandiában becsülhetően 1,7 millió ember, így azt a helyzetet egy állandó közegészségügyi problémának lehet tekinteni. Ennek ellenére a jelenséget még mindig csak udvariasan kisebb kellemetlenségként tüntetik fel. Someren Eus professzor, aki a Holland Idegtudományi Intézetnek Az Alvás és A Kognitivitás részlegének vezetője, nap mint nap látni vélheti a következményeket. „Aki álmatlan, az gyakran indokolatlanul panaszkodónak és neurózisnak tűnik.” Az alábecsülés évek óta zavarja.
Eus van Someren a múltban a holland szabadegyetemen is tanított neurofiziológiát. Iróniával vegyesen jegyezte meg, hogy ő maga egy könnyű alvó. „Egy halvány sugarat a függönyökön át, egy halk zajt és már is ébren vagyok. Az előnye, hogy ismerem a rossz alvók helyzetét. Megértem azokat az embereket, akik súlyos alvási zavarban szenvednek, és tudom, hogy milyen az, amikor mások azt mondják rám: „Ugyan már, ne csinálj belőle nagy ügyet, csak menj aludni.” De ezzel nem így működik a dolog.”
Someren elmondta, hogy az alvászavarokat a mindennapokban rendszeresen lekicsinylhetik. Aki egy alvás nélküli éjszakáról beszél, általában olyan szokványos tanácsokat kap, mint hogy jobban kellene relaxáljon, vagy egyszerűen korábban menjen aludni. Someren szerint ezek a közhelyek figyelmen kívül hagyják az inszomniának, azaz az álmatlanságnak a komplexitását. Az álmatlanság nem akarat kérdése, hanem egy agyi zavar, ami nagyban befolyásolja a működést.
Összefüggésben a pszichiátriai betegségekkel
Someren már évtizedek óta kutatja, hogy mi is az az alvászavar, és mi történik az agyban. A figyelme idővel eltért egy másik kérdés felé. „Eredetileg azzal a kérdéssel kezdtem, hogy vajon mi az az alvászavar. Mi történik az agyban? Lehetséges-e, hogy kezeljük? Aztán az idő elteltével egy másik kérdést feltéve közelítettem egyre inkább: miért van az, hogy az alvászavar olyan nagy kockázati tényező más, különösen pszichológiai problémákra nézve?”
A kutatásokból kiderült, hogy a rossz alvók különösen sérülékennyek a depresszióra, szorongásra és a poszttraumatikus stressz zavarra. A jó alvók jobban tudnak megküzdeni az érzelmi stresszel. Az alvás létfontosságú szerepet játszik az érzelmi szabályozásban. A krónikus alváshiány zavarja ezt a folyamatot, így az érzelmek erősebbnek tűnhetnek, és tovább tarthatnak.
Amikor az alvás súlyosbítja az érzelmeket
Eus van Someren rámutatott egy olyan adatra a kutatásából, ami aggasztónak tűnik. „Mindenki ismeri a „éjszaka átgondolom ” kifejezést…, és azt is, amikor egy jó éjszakai alvás után felébredünk, és arra gondolunk: miért is csináltam ebből ilyen nagy ügyet? A mi kutatásunk pontosan erről szól, hogy mi a hatása az alvásnak, elsősorban a pszichiátriai problémákra. A jó alvóknak vannak ebből előnyeik. A rossz alvók nem ezt tapasztalják. Sőt, a legrosszabb alvóknál olyasmit találtunk, ami egyenesen aggasztó. Ha ők aludni mennek, akkor a dolgok gyakran rosszabbak lesznek, nem pedig jobbak. Az érzelmek éjszaka nehézségekkel járnak, nem pedig megkönnyebbüléssel.”
Azok az emberek, akik depresszióban szenvednek, gyakran ismerik ezt a mintát. „A depressziós emberek gyakran érzik ezt. Ők azt mondják, hogy „este még csak-csak megvagyok, vagy legalábbis jobban, mint reggel. De aztán elmegyek aludni, és a következő reggel ismét tarthatatlan a helyzet”. Ez volt az a pillanat Van Someren számára, amikor rájött, hogy a több alvás nem feltétlenül jelent jobb alvást.
Alvás regiszter és elszalasztott lehetőségek
A jobb betekintés érdekében az alvás-nyilvántartást hozták létre. Tízezrekben mérhető, hány holland polgár adott már hozzá adatokat az éjszakai alvásáról. Az adatbázis, Someren szerint, szükségszerűen jött létre. „Szégyenteljes, hogy a hazánkban milyen keveset tesznek az alvászavar ellen. Alig vannak poliklinikák. A kórházak vállalkozásokká váltak, míg az alvászavar pénzügyileg túl kevés bevételt hoz. Ez nem egy szexi betegség, semmi jövedelemforrást nem képez. Ez engem rendkívül frusztrál.”
Az adatok megmutatják a népességcsoportok közötti különbségeket. A serdülők és a menopauzás nők jelenleg különös figyelmet kapnak. A fiataloknál a karanténok és a közösségi média játszanak szerepet. Az állandó ingerek és a „FOMO” (Fear of Missing Out – angol kifejezés, félelem a lemaradástól) ébren tartják az agyat még éjszaka is.
Hormonális változások és társadalmi nyomás
A nőbegyeknél a menopauza alatti hormonális változások gyakran fontos tényezők. Az alvászavart kétszer olyan gyakran diagnosztizálják nőknél, mint férfiaknál. Az okok pontos meghatározása még mindig nem teljesen tisztázott. A kutatók a biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők kombinációját vizsgálják, amelyek együttesen növelik a kockázatot.
Ezen kívül napvilágra került, hogy milyen hatást gyakorolnak a társadalmi körülmények az alvás minőségére. Az alacsony jövedelműek, vagy a kevésbé képzett emberek gyakrabban számolnak be alvási problémákról. Ez esetben valószínűleg a stressz és a bizonytalan anyagi helyzet játszik szerepet. Az álmatlanság ebből a szempontból egy szociálisan egyenlőtlenül megoszló egészségügyi probléma.
Nyugtalanságtól szakadt éjszakák
Az alvó laboratóriumi mérései alapján sok krónikus alvászavarban szenvedő ember valójában alszik, de rövid, töredékes időszakokban. „Sok alvó ember valójában alszik, de rövid, ideges szakaszokban. Folyamatosan felriadnak. Az agyuk mindig aktív.” Ez a szakaszos alvás érzés nem érezhető meg igazán nyugodtnak.
Someren szerint ez a töredékes alvásnak két következménye van. Az alvás hiányának az érzése növekszik, mert az alvást nem regenerálódásként érzékelik. Másodszor pedig ez zavarja az érzelmi feldolgozást. Szélsőséges esetekben az alvás akár ellenőrizhetetlenné is válhat, és fokozhatja a stressz hatását.
A kognitív viselkedésterápia alapvető
A krónikus alvászavar elsődleges kezelése a kognitív viselkedésterápia. “Jelenleg ez a szabványos kezelés és a preferált kezelési módszer. Nem mindenkinél tökéletes, de sokaknál működött vagy legalábbis valamennyire.” A terápia pszicho-oktatás, viselkedési módosítás és támogatás kombinációját foglalja magában.
A kezelés fontos része a magyarázat arról, hogy hogyan működik az alvás. Az agy nem azonnal vált teljes készültségi állapotból mély alvásba. Azt is hangsúlyozzák, hogy az ágy csak az alvásra szolgál. Az intenzív mobiltelefon használat az ágyban rontja az alvás minőségét és ébren tartja az agyat.
Rövidebb idő az ágyban a jobb alvás érdekében
Egy meglepő tanács a kezelés során az alváskorlátozás. Aki szerkezetileg hat órát alszik, annak azt javasolják, hogy legfeljebb hat és fél órát töltsön az ágyban. Ha az időt korlátozzák az ágyban, az alvás koncentráltabbá válik. Az paradox módon vezet gyakran mélyebb és stabilbb alváshoz, ha kevesebb időt töltenek az ágyban.
A rendszeres felébredési idők is hozzájárulnak a regenerálódáshoz. A hétvégi alvás kihagyása felboríthatja a biológiai órát. Ezen felül Someren óv a késő esti alkoholfogyasztástól. A behatási idő néha gyorsabb, de az alvás töredezetté válik és kevésbé regeneráló.
Az álmatlanság gyógyszerés összefüggése
Someren kifejezetten kritikus az alvási gyógyszerekkel kapcsolatban. „Az alvási gyógyszerek kockázatosak. Ha egyszer elkezdesz, egyre nehezebb lesz abbahagyni. Emellett van a rebound-effektus: amint abbahagyod, rosszabban alszol.” A benzodiazepinok függőséget okozhatnak, és nem nyújtanak strukturált megoldást.
A melatonint is túlbecsülik. Someren szerint átlagosan alig működik a krónikus alvászavarban szenvedő embereknél. A gyógyszer hasznos lehet jetlag esetén, vagy ha megváltozik a nappali-éjszakai ritmus, de nem csodaszer a krónikus alvásproblémáknál.
A fény, mint egyszerű beavatkozási módszer
Egy viszonylag egyszerű beavatkozási módszer a nappali fénynek való kitettség. Azok, akik nappal több fényt látnak, éjjel több melatonint termelnek. „Azok az emberek, akik nappal több fényt látnak, éjjel a testükben több melatonint termelnek.” Már a rendszeres szabadtéri tevékenységek, vagy megnövelt ablakközelben való munkavégzés is különbséget tehet.
Nemzetközi szinten a Hollandok elég időt vesznek igénybe alvásra
Kíváncsi vagy a téged érdeklő cikkre? Ne felejtsd el megosztani barátaiddal és családoddal a Facebookon!